2010. december 18., szombat

Charles Dickens: Karácsonyi ének


Mi sem lenne most aktuálisabb, mint ez a remek kis történet. Láttam már filmben, és rajzfilmben is. Valószínűleg, nagyon kevesen vannak, akik nem ismerik ezt a művet, azoknak ajánlom, hogy mindenképp olvassák el, vagy nézzék meg, hiszen nagyon tanulságos, mind a felnőttek, mind a gyerekek számára.

Íme a tartalom:
"A szőrösszívű Scrooge úr, a "zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös", akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez – s "jó barát, jó gazda, jó szomszéd" válik belőle."

2010. december 2., csütörtök

Szilvási Lajos: Egymás szemében


Úgy gondolom, minden korszaknak meg van a maga írója és olvasója. Mikor középiskolába jártam, igen nagy divatja volt a Szilvási regényeknek, ami talán azóta sem változott. Ez csupán az egyik írása a sok közül, de figyelmetekbe ajánlom a többit is.
Egy kis ízelítő a tartalomból:
"Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ."